Adományok, 1%

Első 1%

Magyar Katolikus Egyház javára a 0011 technikai számra lehet rendelkezni.

1% az Egyházak számára

Az adóbevallás során az első 1%-al kérjük támogassa a Katolikus Egyházat.

Második 1% a Ligeti templomnak

A következő adószámon lehet rendelkezni: 18702563-1-13

1% alapítványok számára

Az adóbevallás során a második 1%-al kérjük támogassa a Dunaharaszti „Szent Imre Római Katolikus Templomért” Alapítvány-t a 18702563-1-13 adószámon.

Második 1% a Szent István templomnak

A következő adószámon lehet rendelkezni: 18686524-1-13

1% alapítványok számára

Az adóbevallás során a második 1%-al kérjük támogassa a Dunaharaszti Szent István templomért Alapítvány-t a 18686524-1-13 adószámon.

Egyházközségi hozzájárulás, adományok felajánlása

Dunaharaszti Szent István Templomért Alapítvány

64400116-30109984-61100011

 

Dunaharaszti Szent Imre Római Katolikus Templomért Alapítvány

11600006-00000000-09873755

Egyházközségi hozzájárulás

Kedves Testvérek!

A szentírásban olvassuk a kánaáni asszony történetét, aki kitartó hittel kérte Jézust, hogy gyógyítsa meg a lányát. Jézus próbára tette, ő azonban nem hátrált meg: „De hiszen a kiskutyák is esznek abból a morzsából, ami lehull gazdájuk asztaláról!” Jézus pedig e hit láttán meghallgatta a kérését.Mi most nem „morzsát” kérünk az Úr asztaláról – hanem lehetőséget kínálunk. Annak lehetőségét, hogy közösen tartsuk fenn azt, ami számunkra érték: a templomot, ahol imádkozunk; a plébániát, az közösségi házat, szertartásainkat, közösségi programjainkat, a közösséget, amelyben erősödünk; és a jövőt, amelyet gyermekeinknek építünk.

Mennyit ér számunkra mindez?

Napi néhány forintot? Egy kávé árát? Egy kifliét? Vagy annyit, mint amennyiből a házi kedvencünk napi eledelét fedezzük? Az új egyházközségi hozzájárulási rendszerünket éppen azért alakítottuk át, hogy mindannyian arányosan, igazságosan és teljesíthetően tudjunk részt venni Egyházközségeink fenntartásában – ki-ki a maga lehetőségei szerint, de ugyanazzal a közös szándékkal: „Isten Országát építjük!”

Mi az új rendszer lényege?

Egyházközségeink önfenntartásának két forrása van: a vasárnapi és ünnepnapi perselyadományok és az évi egyházközségi hozzájárulás. Az éves hozzájárulás összege egy havi nettó jövedelem meghatározott százaléka.

Ez azt jelenti, hogy aki egy évre befizeti az egyházközségi hozzájárulását, az valójában annyit tesz, mintha egyetlen havi jövedelmének (vagy nyugdíjának) egy csekély részét ajánlaná fel saját Katolikus Közösségének.

A javasolt 2026-os mértékek

Minimálbér (nettó kb. 245 000 Ft)

Évente egy havi nettó kereset 5%-a = évi kb. 12 250 Ft

Garantált bérminimum (nettó kb. 314 300 Ft)

Évente egy havi nettó kereset 6%-a = évi kb. 18 858 Ft

Átlagkereset (nettó kb. 493 080 Ft)

Évente egy havi nettó kereset 7%-a = évi kb. 34 516 Ft

Átlag feletti (nettó kb. 739 620 Ft)

Évente egy havi nettó kereset 8%-a = évi kb. 59 169 Ft

Felső jövedelmi sáv (nettó kb. 1 479 240 Ft)

Évente egy havi nettó kereset 10%-a = évi kb. 147 924 Ft

Nyugdíjasok: átlagnyugdíj esetén (kb. 210 000 Ft)

Évente egy havi nettó bevétel 5%-a = évi kb. 10 500 Ft

Magasabb nyugdíjaknál

Arányosan Évente egy havi nettó bevétel 7–8%-ig

Mit jelent ez naponta?

Az éves összeg valójában apró, szinte észrevehetetlen napi részletekből áll össze:

minimálbér: ~34 Ft/nap

garantált bérminimum: ~52 Ft/nap

átlagkereset: ~95 Ft/nap

átlag feletti: ~162 Ft/nap

felső jövedelmi réteg: ~405 Ft/nap

átlagnyugdíj: ~29 Ft/nap

Ezek az összegek változatlanul jóval alatta maradnak azoknak a mindennapi kiadásoknak, amelyekre sokan természetesen költünk – legyen az állateledel, egy csésze kávé, vagy akár egy apróbb kényelmi vásárlás.

Ha a négylábú kedvencünknek természetes, hogy jusson táplálék, akkor Isten háza és Közösségeink életének infrastruktúrája is érdemel ennyit – hiszen itt a mi lelkünk kap erőt, békét és útmutatást.

Miért van minderre szükség?

Sokan érezzük és kimondjuk:

az Egyház akkor él igazán, ha közössége önfenntartóvá válik. Templomaink, közösségi tereink, az ingatlanok állapota, a rezsi, a karbantartás, a programok, a fizetett munkatársak javadalma – mind-mind a mi felelősségünk.

Nem az Államé, nem a Kormányoké (mindenkori kormány).

A miénk!

Fontos:

Amire lesz pénzünk, azt meg tudjuk valósítani.

Amire nincs, az elmarad.

A következő évek egyházközségi működése éppen ezért azon múlik, hogy mi – az Egyházközségek tagjai – mennyire vállaljuk közösen templomaink és közösségi tereink fenntartását.

Mit jelent mindez lelkileg?

A hozzájárulás nem „egyházadó”, hanem:

A hála jele.

A kötődés jele.

A hit jele.

Amit ma befizetünk, az a holnap lelki templomát építi.

Azok közösségét erősíti, akik ma körülöttünk ülnek a padban – és azokat is, akik majd csak most születnek bele a hit örömébe. A legkisebb hozzájárulás is érték:

nem a mértéke, hanem a szeretet mélysége számít.

Hálás szívvel köszönöm minden eddigi áldozatotokat, imátokat, bizalmatokat. Köszönöm, hogy közösségünk nem csupán „morzsákat” tesz az Úr asztalára, hanem valódi odafordulást – egymás felé és Isten felé.

Szeretettel kérem, hogy 2026-ban is támogassátok Egyházközségünk közös céljait.

Az Úr hálálja meg bőségesen mindenkinek, amit szeretetből ad!

Áldással és köszönettel: Attila atya

Az egyházközségi hozzájárulás befizethető

  • átutalással a Dunaharaszti Fő úti Szent István plébánia 11742180-20075426 bankszámlaszámra;
  • átutalással a Dunaharaszti Ligeti Szent Imre plébánia 11742180-20065661  bankszámlaszámra;
  • készpénzben a plébániai fogadóórák alkalmával;

Átutalással történő fizetés esetén a megjegyzés rovatban tüntessék fel: „egyházadó”! A befizetésről szóló bizonylatot – nyugtát, bankszámlakivonatot – minden esetben őrizzék meg, hiszen szükség esetén ezzel igazolhatják a befizetés tényét!

 


 

Jegyzék

A hozzájárulás célja

Az egyházközség hozzájárulása nem adó, hanem a közösség önként vállalt felelősségvállalása, ezért elsődleges célja, hogy biztosítsa:

templomunk és közösségi tereink fenntartását,

a liturgikus élet állandóságát és méltóságát,

a plébánia közösségi, szociális és nevelő szolgálatait,

a közösségi munkatársak javadalmát.

Milyen szempontokat veszünk figyelembe a hozzájárulás mértékének megállapításakor?

A magyar gazdaság aktuális helyzete

Az infláció mérséklődött, de továbbra is kiszámíthatatlan a szolgáltatások ára. A lakhatási és élelmiszerköltségek még mindig magasak. A reálbérek lassan nőnek, de a családok terhelhetősége korlátozott.

→ Ezért a mértéket alacsonyan tartjuk, hogy a hozzájárulás ne jelentsen aránytalan terhet.

A várható 2026-os gazdasági év

Az európai trendek és hazai előrejelzések szerint (béremelési ütem, energia- és fenntartási költségek, szolgáltatási infláció):

az intézményi fenntartási költségek tovább nőnek, főleg energia- és személyi kiadások oldalon; a háztartások terhelhetősége lassan javul, de nem erőteljesen.

→ Humánus, óvatos mértéket határozunk meg, amely figyelembe veszi a családok várható anyagi mozgásterét.

A helyi közösség valós teherviselő képessége

Nem minden család áll stabil anyagi helyzetben.

A plébániai közösségben nagy arányban vannak nyugdíjasok, alacsony keresetűek, egyedülállók. A gyerekes családok kiadásai jelentősek.

→ A rendszer egyik alapelve: „Mindenki annyit ad, amennyit felelősen tud!!!”

Európai egyházi tendenciák

Más európai országokban:

a hozzájárulás jellemzően 1% körüli vagy tárgyi adóhoz kötött,

nálunk ennek töredéke a gyakorlat,

a magyar rendszer lényegesen enyhébb és szolidárisabb.

→ Tudatosan választjuk az európai átlagnál sokkal humánusabb mértéket.

Szociális érzékenység és lelkipásztori szempont

A plébánia senkitől nem vár reálisan teljesíthetetlent.

A hozzájárulás nem feltétele sem szentségeknek, sem egyházi szolgáltatásoknak.

A cél a közösség közös felelősségvállalása, nem a megterhelés.

→ A rendszer lelkipásztori és humánus alapállásra épül.

Milyen kockázatai vannak az alacsony hozzájárulási mértéknek?

Noha humánus és kíméletes, a túl alacsony szint hosszú távon kockázatot is hordoz. Ezeket a közösségnek ismernie kell.

Intézményeink fenntartási költségei folyamatosan nőnek

Energia, fűtés, világítás

Karbantartás, javítások

Személyi jellegű kiadások (kántor, sekrestyés, takarítás stb.)

Ha a bevétel nem követi a költségnövekedést, a források hiányozni fognak.

Közösségi programok és szolgálatok csökkentése

Túl alacsony bevétel esetén kényszerűen csökkenhet:

a gyerek- és ifjúsági programok támogatása,

közösségi rendezvények,

karitatív szolgálatok,

oktatási és lelki programok – erre idén sajnos már több példa is volt, főleg a Főplébánia esetében.

A templom és közösségi terek állagromlása

Ha nincs elegendő forrás:

elmaradnak a kisebb de szükséges karbantartások,

nagyobb felújítások halasztódnak,

a templom és intézményeink állapota romlik: a Nagytemplom alulról vizesedik, a plébánia penészes és gombásodik, a tetője korhadt; a Közösségi Ház tetője cserére szorul.

A közösség szolgálatának ellehetetlenülése

A plébániai szolgálatok egy része csak részben önkéntes:

orgonista-karnagy, van olyan egyházzenész-kántor, aki eddig önkéntes szívességből vállalt szolgálatot, ezt becsüljük meg!

könyvelés és adminisztráció: önkéntes

takarítás, technikai személyzet: bizonyos részei javadalmazva vannak, de 90%-ban önkéntes.

Túl alacsony hozzájárulás esetén ezeket nem tudjuk biztosítani.

Nagyobb függőség külső támogatásoktól

Ha a közösség nem tartja fenn saját intézményeit:

kiszolgáltatottabbá válik állami vagy egyházmegyei támogatásoknak,

kevésbé önálló,

csökken a helyi döntési szabadság.

Összegzés

A jelenlegi hozzájárulási rendszer:

humánus, mert figyelembe veszi a gazdasági bizonytalanságokat,

arányos, mert a jövedelmekhez igazodik,

európai összehasonlításban kifejezetten enyhe,

lelkipásztori szempontból kíméletes, mert nem jelent kényszerítő nyomást.

Ugyanakkor az alacsony szint komoly kockázatot jelent a templom, plébánia és közösségi intézmények hosszú távú fenntarthatóságára.

Ezért fontos, hogy aki teheti, felelősen és a valós anyagi lehetőségei szerint járuljon hozzá a közösség életéhez.

 

 

*Az Egyházi Törvénykönyv 222. kánon, 1.§ alapján „a krisztushívők kötelesek hozzájárulni az egyház szükségleteinek kielégítéséhez”.